Tanulás közben rájönni, hogy nem is ezt akartam, de abbahagyni meg gáz lenne, nem a legjobb érzés. Persze aki pl. nem bölcsész, pszichológus, művészettörténész, művelődésszervező stb., az szerencsés helyzetben van, mert a végzettség, amit majd megszerez, bár mégsem áll annyira közel hozzá, egy abszolút piacképes, keresett diploma lehet. Igaz, egy jó végzettség sem ér sokat, ha nincs mellé nyelvtudás, kommunikációs készség, és egy adag rátermettség, életre valóság. Sajnos a mai pályakezdő felhozatal, a rendszerváltás közeli évek szülöttei között egyre nehezebb megtalálni azokat, akikre rá lehet bízni valamilyen irodaszer utánpótláson túlmutató feladatot. Pl. ahol gondolkodni kell. Az nehezen megy manapság. Sajnálom, én sem örülök neki, de ezt tapasztalom. 

Minden eset más, de nagy vonalakban azt javaslom, hogy ha már 2-3 évet lehúzott az ember a főiskolán/egyetemen, akkor érdemes azt elvégezni. Mellette, vagy utána keresni kell valamilyen állást, igen, valamilyen állást, és munka mellett lehet elkezdeni tanulni azt, ami érdekel. A munkavégzés egyébként azért is "jó" (frászt jó :)), mert nagyon sok gyakorlati tapasztalatot és kapcsolatot szerezhet az ember, ami során a megvilágosodás is hamarabb eljöhet, azaz, hogy mit is szeretnél valójában csinálni. Nem beszélve arról, hogy iskolapadban ülve, érdemleges kapcsolatok nélkül nem fognak megtalálni a lehetőségek. Szerezz munkatapasztalatot és tanulj meg rendesen angolul. Tetszik, vagy sem, most ez az általános minimum elvárás a végzettség mellett.

A bejegyzés trackback címe:

https://karriervadasz.blog.hu/api/trackback/id/tr271919392

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kata_j 2010.04.14. 11:50:36

Oké! De mi van azokkal, akik nem pályakezdők? Elmúlt 40, ráadásul nőből van, nincs nyelvvizsgája, diplomája. Van viszont több, mint 10 éves tapasztalata és rá lehet bízni mást is, mint az irodaszer rendelést. Ja igen és anyagilag sem áll úgy, hogy nekikezdjen bármilyen képzésnek.

Karriervadász 2010.04.14. 15:58:12

@kata_j: ők sajnos többnyire kiesnek a multi cégek látóköréből...

pihe525 (törölt) 2010.04.27. 12:07:16

Két dologban sem értünk egyet. Egyrészt szerintem a pályakezdő fiatalokra is rá lehet bízni fontos, és gondolkodást igénylő feladatot. Sokszor sokkal okosabb ötletekkel állnak elő, csak a korosabb vezetők nem veszik jó néven az újítást, főleg ha ők még nem is hallottak róla (hiszen azokban az időkben még mást/másként tanítottak). Szerencsére a modern multiknál meg van a legehtősége a fiatalságnak is az önkifejezésre.

A másik kérdés, hogy az érdemleges kapcsolataok hiányát nagy adag talpra esettséggel igen is lehet helyettesíteni. Kár azt súlykolni az emberekbe, hogy ha nincs kapcsolatod, nincs indulási alapod...még a végén elhiszik. ;-)

Karriervadász 2010.04.28. 09:44:43

@pihe525: ezt írtam: "egyre nehezebb megtalálni azokat" azaz, nem azt írtam, hogy nincs olyan aki képes kézfogás nélkül önálló feladatok ellátására, hanem a többség olyan, hogy egy levelet nem képes összerakni fél óra alatt.
a modern multiknál azokat veszik fel, akik kiemelkednek ebből az átlagból, jól kommunikálnak szóban és írásban, önállóak, vannak ötleteik, nyitottak, magukba szívják gyorsan a megfelelő gyakorlati ismereteket, és tisztában vannak vele, hogy nem lesz belőlük fél év múlva menedzser. Az lenne a szerencsés, ha ez a szint lenne az átlagos.

kapcsolatok: amit írtam, arra vonatkozik, hogy aki "csak" tanul és nem egy kiemelkedő tehetség, nem piacképes szakon végez, az csak a család-rokon-barát kapcsolatokra számíthat. ráadásul aki "csak" tanul (értsd: mellette nem vállal legalább időszakos diákmunkát, nem végez semmilyen komolyabb sporttevékenységet, nem vesz részt önkéntes feladatokban, helyi diák vagy egyéb ügyekben, nincs semmilyen komoly, nyomot hagyó kreatív hobbija, nem tanul nyelveket, nem ápol külföldi kapcsolatokat, stb.) azt nem feltétlenül nevezném talpraesettnek :)

elindulni ő is elindulhat, csak kérdés, mennyire lesz elégedett a számára megmaradó lehetőségekkel