A munkaerő-kölcsönzés lényege, hogy a kölcsönzéses konstrukcióban foglalkoztatott szakember nem kerül a cég állományába, így a vállalatnak nem kell foglalkoznia a ki- és beléptetéssel, felmondás esetén a végkielégítéssel, a bérszámfejtéssel, a munkaügyi problémákkal. A munkaerőt kölcsönző cég alkalmazásába kerül, általában már a kiválasztási folyamatot is ez a cég végzi.

Mikor lehet szükség munkaerő-kölcsönzésre egy cég életében?
- betegség, szabadság vagy más okból adódó munkaerő-kiesés pótlásakor,
- létszámstop esetén, mikor a felvételi korlátozás ellenére szükség van plusz munkaerőre,
- projekt jellegű-, felhalmozott-, időszakos munkák miatt fellépő létszámprobléma megoldásakor.

Miért jó megoldás a munkaerő-kölcsönzés a cég és a Te számodra?

A cégnek jó, mert:
- az említett szolgáltatásról minden hónap végén számlát állít ki a kölcsönző cég, s ezt a vállalat költségként tudja leírni,
- bármilyen, előre nem tervezhető létszámprobléma rugalmasan kezelhető,
- a foglalkoztatás kapcsán felmerülő összes munkáltatói adminisztratív és befizetési kötelezettség a kölcsönző céget terheli,
- bérszámfejtés, bérfizetés, bérterhek befizetése, adóbevallások elkészítése, szabadság, fizetett ünnep, betegszabadság elszámolása, kifizetése, munkaszerződés megkötése, állományba vétel, kiléptetés, statisztikai kötelezettségek ellátása szintén a kölcsönző feladata.

Miért jó Neked?
Neked sem károd, sem hasznod nem keletkezik emiatt. A fizetésedet a kölcsönző cégtől kapod, de az összeg nyilván ugyanannyi, mint amennyit a vállalattól kapnál. Egyébként ugyanazok a munkajogi szabályok vonatkoznak rád kölcsönzöttként, mintha az adott cég alkalmazásában állnál. Sok esetben a cég, ha elégedett a munkáddal, és szeretné, hogy hosszú távon működjetek együtt, állományba vesz 3-6-12 hónap után.

A bejegyzés trackback címe:

https://karriervadasz.blog.hu/api/trackback/id/tr352214309

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Scaramella va alla guerra · http://www.youtube.com/watch?v=q1TIv7Rd3kk 2011.02.15. 11:25:24

"Miért jó Neked?
Neked sem károd, sem hasznod nem keletkezik emiatt."

Dehogyisnem.
1. Nyilván van egy bérkeret a pozira. Ha állományban vagyok, ezt én kapom, ha nem, akkor a közvetítőt is etetnem kell, ergo nekem kevesebb jut.
2. Céges juttatásokból ( bónusz, részvényopció, stb ) nem részesülök.

Karriervadász 2011.02.15. 18:01:56

@Scaramella va alla guerra: nem így van, normál esetben a közvetítő nem a béredből, hanem a béredre (és járulékokra) rakott árrésből él meg. a kölcsönzés nem egy olcsóbb foglalkoztatás, hanem teljesen más okai vannak, amiért alkalmazzák.

a kölcsönzötti lét nem kizáró ok év végi bónusznál (előfordulhat, hogy igen, de számos cégnél nincs ilyen megkülönböztetés, sőt, volt, hogy a kölcsönzöttek hamarabb kaptak fizetést), a többi juttatást meg amúgy is biztosítani kell a törvényi előírások alapján. a részvényopció meg elég ritka itthon

Scaramella va alla guerra · http://www.youtube.com/watch?v=q1TIv7Rd3kk 2011.02.15. 18:32:53

@Karriervadász:

Hát nem tudom. Az én példámból kiindulva : tudtam, hogy az órabér 8O EUR volt. Ennyit szánt a munkaadó a munkámra.
Az egyik kölcsönzőn keresztül 6O EURt kaptam (volna) a másikon keresztül meg 71 EURt.
Ebből arra következtetek, hogy a kölcsönző igenis a munkavállaló elől eszi el a kenyeret.

A másik meg : a kölcsönzöttet nem védi olyan széles körüen a kollektiv szerződés, mint ha a cég állományba vette volna. P.l. az én esetemben az ágazati kollektiv szerződés szerint Nagypéntek szünnap, de a cég, amely kikölcsönzött, ezt nem ismerte el.

De ha logikusan gondolkodunk, hogy miért is jöttek ezek a helyek létre, akkor a következőkre jutunk :
1. A munkaadó szeretne "flexibilisen" alkalmazni, nyilván, mert megéri neki ( vagyis rugalmasabban kirúgni, és kevesebb fringe benefitet fizetni )
2. Normális esetben a kevesebb jogért, a flexibilitásért fizetni kell ( p.l. Londonban a bankalkalmazottak nem véletlenül keresnek igen jól : ennek napi 1O, 12 óra az ára, plusz hétvégék ).

Ezt a felárat nem akarja kifizetni a munkáltató, és ezt a kölcsönzőcégeken keresztül oldja meg. Ugyanis ez még mindig kevesebb pluszba kerül neki, mintha a munkavállalónak direkt odaadná.

A munkavállaló ezzel elbukja azt a prémiumot, amely a kevesebb jogért járna neki.