Hétfői kommentek között több olyan kérdés/probléma is felmerült, amihez hozzá szeretnék szólni, ill. van rá válasz. Nick Papagiorgo olvasónk vetett pár dolgot fel a témában itt, itt és itt.

Vegyük ezeket sorra most, és pénteken a folytatás.

1. A cég több közvetítőnek is kiadja az állásajánlatot, így egy állás 4-5 helyen is megjelenik, kvázi, 3-4 ebből kamu. Ettől ez még valós állás, így a hirdetés nem kamu, az más kérdés, hogy ez egy tényleg nagyon szerencsétlen helyzet. Hiszen Nick által felvázolt esetben tényleg kialakul sok esetben az a helyzet, hogy az álláskereső nem jöhet szóba az adott állásnál, mert kb. 1 éve jelentkezett közvetlenül a céghez. Csakhogy, a cégnél nincs kapacitás a belső adatbázist mozgatni, épp ezért (is) dolgoznak külsős céggel. Miért adják ki több cégnek akkor? Mert sokszor olyan pozíciókra keresnek, vagy annyi embert keresnek, hogy be akarják biztosítani, hogy mindenképp legyen jelölt. Ez érthető. Az viszont már nem érthető, és nem is megoldás, hogy egy fent említett helyzetben mindenki veszít. Veszít az álláskereső, mert nem küldi át a közvetítő cég, mivel megvan már a cég adatbázisában a neve. Veszít a cég, mert tegyük fel elesik egy jó jelölttől - a közvetítő leegyezteti a nevet, megvan, így át sem küldi a részletes jellemzést, ami alapján a cég tutira behívná interjúra. Végül veszít a közvetítő cég, mert bár van egy jó jelöltje, nem kap érte pénzt, így nem is vesződik vele annál a cégnél. Jó esetben be tudja ajánlani egy konkurenshez. Ebben az esetben ő nyer, a jelölt is nyer, de az eredeti megbízó cég kvázi duplán veszít. Lenne megoldás, de sajnos a vállalati HR még elég szűklátókörű ebben a témában, nem igazán sikerül eljutni egy win-win rendszerhez, pedig nem egy nagy ördöngösség.

2. Ha telefonon keresnek meg, az gyanús.

Nem, sőt. A közvetítő cégeknek nem a könnyű pozíciókat adják ki, sok esetben a megfelelő jelöltek nem jelentkeznek a hirdetésekre, passzív álláskeresők, így utánuk kell menni. Előfordul, igaz ritkán, hogy a vállalati HR-es is keres a karrieroldalak adatbázisaiban.

3. Egy interjú időpont van, az gyanús.

Attól függ. Pl. nagy cégeknél előfordul, hogy a kiválasztási folyamat egyik lépcsője az Assessment Center. Ez fél napos, 1 napos is lehet, egyszerre akár 5-15 jelölt részvételével + 4-5 fő megfigyelő. Őket általában 1 időpontra szervezik, nem lehet nagyon variálni. Aztán utolsó körös interjú a nagyvezírrel: a felsővezetők be vannak táblázva, a végső bólintásra általában 1 időpontot adnak, célszerű alkalmazkodni hozzá.

folyt. köv. pénteken

A bejegyzés trackback címe:

https://karriervadasz.blog.hu/api/trackback/id/tr552245077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nick Papagiorgo 2010.08.25. 14:52:36

Hű, ez gyors volt. Köszi a válaszokat.

A 2. ponttal kapcsolatban félreérthetően fogalmaztam: a telefonos megkeresés önmagában nem gyanús, ami gyanús, az a telefonos megkeresés ÉS a szemérmetes hallgatás a feladatokról, teendőkről, jövedelemről stb. (jellemző válasz erre az "ezt majd kollegánk a helyszínen fogja elmagyarázni"). A tapasztalatom az, hogy a telefonos megkeresés akkor érthető, ha az illető valami miatt többet tud az átlagnál (speciális foglalkozása, vagy végzettsége van, ami másnak vélhetően nincs). Gyakran szoktam javasolni az állást kereső embereknek, hogy gondolkozzunk józan paraszti ésszel, gyerekek. Ebben az esetben gondoljatok bele, ha az önéletrajzotok teljesen átlagos, semmi extrát nem tartalmaz, akkor mégis mennyi az esély, hogy a mostani helyzetben pont Ti kelletek (és nem más) méghozzá úgy, hogy nem is Ti kerestétek, hanem úgy jönnek hozzátok házhoz? Mondom ezt azért, mert egy ilyen interjúra a beutazás költsége X ezer forint, plusz a feláldozott szabadidő (mondjuk fél nap), ha az illető dolgozik, el is kell kéredzkednie vagy szabit kivenni, mindezt azért, hogy megtudja, hogy a felajánlott "üzleti elemző" vagy "tanácsadó" állás voltaképp a biztosítási ügynök legújabbkori neve (igen, vállakozóként, számlára, jutalékos rendszerben, családi autót, mobilt, számítógépet a vállakozásba "bevonva"). Félreértés ne essék, van, aki szereti ezeket a munkákat, olyan is van, aki jól is csinálja, meg is gazdagodik vele, én nem nézem le ezeket az embereket. A gond akkor van, ha a cég eltitkolja, hogy pontosan milyen munkára is keres embereket, és ebből a reményteli álláskeresőnek anyagi, vagy egyéb más hátránya származik.

További gyanús esetek még (adjunk muníciót Karriervadásznak:)
- az otthon végezhető munkák legtöbbje, főleg, ha azok a lenti két esettel is párosulnak
- irreálisan gyors meggazdagodás vagy átlagon felüli fizetés ígérete ("akar ön többszázezret keresni havonta, mert ha igen hívjon"), de "szabvány" munka esetén is el lehet gondolkodni, hogy az adott cég miért kínál kétszer annyit, mint a konkurrencia? Nyilván nem szívjóságból, valamit tenni is kell érte.
- minden olyan munkalehetőség, ami nem hozza a pénzt, hanem viszi, tehát kezdeti "befektetéssel" jár. Az ilyen munkák jó része nem csak kamu, hanem illegális is (te befizeted a pénzt, a munkaadó meg eltűnik, mint szürke szamár a ködben). Írom ezt azért, mert pl. a "csajportálok" tele vannak olyan gyeses anyukák panaszaival, akik a gyes mellett akartak volna dolgozni otthon, a pénzt befizették, aztán azt ne ecseteljem, hogy mit kaptak.