Az álláskeresésnél egy önéletrajz elküldésével igen sok adatot megadunk magunkról. A hirdetések nagy részében nem ismert konkrétan a hirdető cég, ezért nem árt egy minimális körültekintés, mielőtt elküldöd a jelentkezést. Elsősorban az önéletrajzon kell elgondolkodni, szükséges-e megadni a pontos lakcímet, az otthoni telefonszámot, a családi állapotot, a születési helyet, a férj, szülők és gyerekek neveit, születési dátumát. Ezek nagy része nem olyan adat, ami befolyásolná a pályázat sikerét, így elhagyható az önéletrajzból. A lakcímnél sem fontos pl. a házszám, aki interneten/e-mailen pályázik, annak nem fognak postai levelet küldeni - ha egyáltalán kap visszajelzést.

Gondoltad volna, hogy egy részletes személyi adatokat tartalmazó önéletrajzból az általános ügyintézéshez szükséges adatok kinyerhetők? Név, lakcím, születési dátum, hely, édesanya neve?

Másodsorban az adott állásajánlatot érdemes alaposabban áttekinteni - ha ismert a cég, vajon mennyire komoly, van-e weboldala, van-e róla info a neten. Ha nem ismert, akkor pedig az állás megfogalmazását érdemes figyelembe venni, vajon MLM, ügynöki munka aggálya felmerül-e? Ha személyzeti tanácsadó, közvetítő cég hirdet, akkor sem árt utánanézni, vajon a cég mióta van piacon, rendelkezik-e a munkaerő-közvetítéshez szükséges engedéllyel, ill. milyen adatkezelési elveket használ. Persze ha több 100 állást pályázol meg, akkor erre nincs idő, ezért érdemes az önéletrajzot rendbe tenni adattartalom szempontjából.

Ami az adatkezelést illeti, az adatvédelmi biztos értelmezését és ajánlását linkelem ide, száraz, hosszú szöveg, de ebben tényleg minden ezzel kapcsolatos adatvédelmi, adatkezelési kérdésre megkapjátok a választ: http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=aktualis/ajanlasok&dok=167_A_2006-3

Ugyanakkor szeretném elmondani, hogy az ott leírtak egy része a gyakorlatba lassan fog átkerülni, így nem érdemes kvázi "akadékoskodni" és az ajánlást lebegtetni, csak indokolt esetben. Ha állást szeretnél találni, alkalmazkodni kell a jelenlegi - többnyire íratlan - szabályokhoz. Értem ez alatt, hogy ha pl. a munkaerő-közvetítő cég megbízója azt kéri a személyzeti tanácsadótól, hogy ne adja ki a cég nevét, akkor nem fogja kiadni. Ilyen esetben persze elvárható, hogy elmondják, mi ennek az oka, mert általában van ésszel felfogható indoka. Ha netán nincs, akkor meg a tanácsadó kreativitására van bízva...

Ráadásul, ha a mélyére ásunk, a közvetítő cégnek nem is kell kiadnia a megbízó nevét. Az adatvédelmi biztos "jeligés" álláshirdetést tiltó megjegyzése arra vonatkozik, amikor még a munkaközvetítő nevét és elérhetőségét sem adják meg. Viszont ha első körben a munkaközvetítő döntött a jelölt alkalmasságáról, a tényleges megbízó részére személyes adatot csak a jelölt hozzájárulásával lehet továbbítani.

Ha az adott hirdetés lejár, és az állást betöltik, tulajdonképpen minden beküldött személyes adatot tartalmazó iratot azonnal törölni kell, kivéve, ha például az adatok felvételekor külön tájékoztatták a jelöltet, hogy az adatok törlésére vonatkozó kérelem előterjesztéséig ezeket kezelni fogják (pl azért hogy hasonló megkereséseket juttassanak el hozzá). Ugyanakkor biztosítani kell az adatok pontosságát és időszerűségét is. Ebben az esetben tehát az elvárható legjobb megoldás a jelölttel való a folyamatos kapcsolattartás és a profil rendszeres frissítésének hiányában a törlés lenne.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.