Az álláskereső néha úgy gondolja, hogy reklamálnia kell mert pl. nem kapott visszajelzést, vagy mert elutasították, pedig úgy érezte, őrá szabták azt az adott pozíciót. Vagy úgy gondolja, hogy minek angolnyelv-tudás és Excel ismeret egy adott pozícióhoz. Ha már reklamálsz, fontos, hogy készülj fel, gondold át, mi a célod a reklamációval, elérheted-e ezt a célt, vagy sem, esetleg származik-e valamilyen előnyöd belőle, vagy csak ki akarsz
állni a vélt vagy valós igazadért. Pl. annak semmi értelme, hogy reklamálsz, aztán kiderül, nem olvastad el a hirdetést figyelmesen, és nem felelsz meg valamelyik elvárásnak. Nem egy ilyen pályázóval találkoztam, ciki. És nem nekem. De ha mégis úgy érzed, te lennél az emberük, egy udvarias érdeklődés nem árt, ha eltelt a pályázat óta 1-2 hét. Ha utána sincs visszajelzés, hagyni kell a fenébe. Miért?
1. Nem téged akarnak, ezen egy újabb telefon sem fog változtatni
2. Már rég megvan az ember
3. Bár te lennél a legjobb rá, ezt valamiért nem látja a HR-es, mert pl. személyiség alapján ítél meg, a szakmai szempontokat nem is mérlegeli. Ne telefonálj megint, mert ha ilyen a HR-es, akkor milyen lehet a többi kolléga? Nem érdemes ilyen cégnél dolgozni.

Ha kapsz értesítést, az általában elutasítás. Érdemes-e reklamálni? Semmiképp. Érdeklődni azt lehet, de egy percig se gondold, hogy elmondják neked, "azért nem Önt választottuk, mert Ön fiatal / öreg / nő / férfi / csúnya / roma ". Ha más oka volt viszont az elutasításnak, akkor arra tudsz reagálni, pl. ha azt mondják, hogy ez nem egy vezetői pozíció, te elmondhatod, hogy tudod, és nincsenek is ilyen ambícióid, mert. És itt érvek kellenek persze. Nyilván nem változtatják meg a döntésüket, de legközelebb eszükbe juthatsz, ill. munkaerő-közvetítő cégnél jó esetben rögzítik ezt a preferenciát.

A bejegyzés trackback címe:

https://karriervadasz.blog.hu/api/trackback/id/tr321834364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

akocsis · http://akocsis.blog.hu 2011.07.29. 10:16:48

Nagyon jó téma, és hozzászólnék, mert a történet mindkét végét sikerült megtapasztalni.

Munkakeresőként mindig érdekelt, hogy egy "rám öntötték" állásra miért nem engem vettek fel. Sokat vagy keveset kértem? Nem voltam elég képzett, vagy esetleg túlképzett voltam? A visszajelzés hasznos lett volna.

Ugyanakkor az is látszott, hogy sok esetben a munkáltatóval különböző elképzelésünk volt a szakmáról, a minőségről és a munkához való hozzáállásról.

Most olvastam Druckertől, hogy a cégek különbözőek, különböző igényekkel. Aki az egyik helyen nem válik be, az lehet, hogy a másik helyen szupersztár lesz. És persze fordítva.

Szóval igazából a visszajelzés nem biztos, hogy segít. De nyilván saját magamon javítani akkor tudok, ha visszajelzést kapok.

Munkáltatói oldalon ülve azt tapasztalatam, hogy sok jelölt igényli a visszajelzést.
Volt olyan eset, amikor egy egyértelműen nem megfelelő jelölt felháborodott, hogy miért nem ő lesz. Amikor elmondtam hogy miért, akkor vita lett belőle, hogy de igen ő jó abban és rosszul látom (megj: sosem egyedül döntök, mindig más is megnézi a jelöltet, és ez a jelölt senkinek sem volt jó).
A vitára senkinek nincs szüksége: a munkáltatónak nyilván időpocsékolás, a munkavállaló pedig esetleg sértve érzi magát.

Szerintem ezért nagyon igaz hogy "hagyni kell a fenébe".
Az udvarias bullshit elutasítással elkerüljük a vitát és a felesleges felháborodást.

A visszajelzésnek akkor lenne értelme, ha a felek között összhang és bizalom van - ami kialakítására nincs lehetőség egy interjú során.