A DGS Global felmérése is azt mutatja, hogy az ismeretségi körben nagyobb arányban néznek körbe a munkáltatók, ha új munkatársat keresnek. Ez két élű dolog: jól működhet, ha az ismerős, ajánlott ember ugyanúgy részt vesz az objektív kiválasztás fázisain, de rosszul is elsülhet, ha az ismerős inkább "csókost" jelent, család-rokon-barát, és másodlagos, hogy milyen képességű. Az ajánlásokkal amúgy is gond lehet, hiszen fontos, hogy az ajánló vajon tényleg ismeri az illető munkateljesítményét, vagy csak azt tudja, hogy értékesítő a fickó, jó arc, vicces gyerek, és gyilkos tenyereseket üt a pályán.

Egy vezető pl. mindenáron be akart rakni egy csúnyácska, ápolatlan és igen zárkózott ismerőst a cég recepciójára. Lenyomta őt a közvetlen felettes, az irodavezető torkán, végül 3 hét múlva megvált tőle, mert a cég egyátalán nem fogadta be a recepciós lányt, és az ügyfelektől is kapott visszajelzést a vezető, hogy a korábbi "felhozatal" szerencsésebb választás volt.

Ugyanakkor nem ritka, hogy az ajánlás jól is működhet, főként a nemzetközi cégeknél, mert ott nem keverik össze a protekcióval. Ráadásul ott a beválás esetén az ajánló kap némi juttatást is, így érdeke, hogy csak olyat ajánljon, aki megállja a helyét. Emellett egyre több magyar cég is rájön, hogy nem feltétlenül jó, ha egyes posztokon a családtag ül, aki ugyan ismerős, nagyon is, de teljesen alkalmatlan az adott pozícióra.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.