Már gyerekkorban is azzal jönnek a távoli rokonok, hogy mi leszel, ha nagy leszel. Persze ekkor még kapásból rávágják a kölkök, hogy állatorvos, "ügyvéd, mint apa", vagy színésznő. Aztán jön a "nem tudom, majd meglátom" időszak, majd a tinédzserkorban már a kérdésre sem válaszolnak.

Középiskola után viszont már muszáj orientálódni, és ilyenkor jó sok "tanácsot" kap a fiatal a szülőktől, rokonoktól, idősebb haveroktól. A szülői tanács persze inkább nyomás, mivel a tanulmányok finanszírozását főként ők (meg állami képzés esetén az adófizetők) biztosítják. Az ő esetükben vagy a saját szakmájuk felé nyomják, vagy "bármit, csak azt ne", vagy pedig egy olyan irányba, ami "jól fizet". Liberálisabb szülők a gyerekre hagyják a döntést, így a lányok nagy része jogra, pszichológiára, kommunikációra, piacképtelen bölcsész szakokra jelentkezik, a fiúk meg valamilyen alibi, a piacon gyenge megítélésű műszaki főiskolára, ahová könnyű bekerülni, esetleg gazdasági képzés, informatika, de ott is valamilyen általános szak, ami kicsit ez is, kicsit az is, de egyik területen sem ad mély tudást, így a cégek értéktelennek tartják. Ilyen pl. a műszaki menedzser szak.

Akire viszont ráerőltetnek a szülők valamilyen képzést, 1-2 évig végigszenvedi, szétUVézza, folyamatos konfliktusforrás a családban, és még csak eredménye sincs, ráadásul elszalad pár év. Kevesen fejezik csak be, általában félbehagyják, és kezdenek egy másik sulit. Aki befejezi, az sem fogja jól érezni magát a végzettségének megfelelő területen, ha egyátalán elmegy dolgozni. A ráerőltetés tehát szinte mindig borítékolt kudarc mindkét félnek.

A szülő persze igyekezhet felkelteni az érdeklődést, szakmai napok, nyílt napok, innen-onnan összeszedett infok segítségével, ahelyett, hogy csak az "én fizetek, és amíg itt laksz, azt tanulsz, amit én mondok" vagy "látod apád is 40 éve egy helyen dolgozik a végzettségével, és hogy megbecsülik" jellegű technikához nyúlna. Ezek nem fognak bejönni, de a higgadt, aktualitásokra támaszkodó beszélgetésnek lehet eredménye.

A diák pedig az általa preferált tanulmányokról gyűjthetne be infot, nézhetne utána az elhelyezkedési esélyeknek, a továbbtanulási opcióknak, az ismeretek birtokában elérhető munkaköröknek. Ehhez pl. elég jó segítség a www.felvi.hu oldal, illetve annak aloldala a www.diplomantul.hu. Persze ha pont az derül ki, hogy az általa választott képzéssel feltehetően diplomás munkanélküli lesz, az ciki...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.